Az U21-es válogatottal jó kezdtétek az Eb-selejtezőket, hiszen Kazahsztánt és Máltát is sikerült felülmúlnotok. Ez adhat lendületet az következő, lényegesen nehezebbnek ígérkező feladatokra is?

– Szerintem jobban összekovácsolódott a csapat az elmúlt két hétben, de ez két kötelező győzelem volt. Hála Istennek, sikerült is győznünk – a következő két összecsapáson, Skócia és Belgium ellen is ugyanez lesz a cél. Nyilván tudatában vagyunk annak, hogy a skótok és a belgák lényegesen nagyobb játékerőt képviselnek, mint a kazahok és a máltaiak, de úgy fogjuk fel, hogy ilyen erős riválisok ellen nincs veszítenivalónk, és ebben a szellemben futunk majd ki a pályára.

Most már újra itt vagy közöttünk, és a Mosonmagyaróvár elleni Magyar Kupa-mérkőzésre készülsz a többiekkel. Szerephez juthatsz a találkozón?

– Az elmúlt tíz-tizenegy napban nem voltam a csapattal, mindössze egy-két edzésen tudok részt venni a kupatalálkozó előtt, úgyhogy nem várom magam a kezdőbe, de a tréningeken megpróbálom a maximumot kihozni magamból, hogy ha nem is kezdek, csereként beszállva esetleg góllal, gólpasszal tudjak hozzájárulni a joggal elvárható sikerhez. Mindenesetre jót tenne a lelkemnek, ha összejönne egy találat, ugyanis úgy érzem, az utóbbi időben kisebb hullámvölgybe kerültem.

A bekapcsolódás a Magyar Kupába mindig nagyon érdekes az NB I-es csapatok szempontjából, hiszen míg egyeseknek megyei szintű gárdákat dobott a sorsolás, nekünk másodosztályú együttes jutott. Mit kell tudni a mosoniakról?

– Sok alkalmam még nem volt az elemzésükre, de azt tudom, hogy eddig nem szerepeltek jól az NB II-ben, és hét forduló után még nyeretlenek. Ugyanakkor messzemenő következtetést aligha lehet levonni az eddigi eredményeikből, ugyanis ez egy kupameccs, amelyet mindenki véresen komolyan vesz. A kupának épp az a szépsége, hogy akár egy kicsapat is megnyerheti, úgyhogy nem szabad lebecsülni egyik ellenfelet sem, maximális erőbedobással kell küzdenünk a találkozón.

A Magyar Kupában egy északnyugat-dunántúli csapat, nevezetesen a Győr egyszer már alaposan megtréfált minket. Mi kell ahhoz, hogy ezúttal ne érjen bennünket kellemetlen meglepetés?

– Emlékszem, én is játszottam azon az ominózus mérkőzésen két évvel ezelőtt. Most azt kell tennünk, amit akkor elmulasztottunk: minél hamarabb meg kell szereznünk a vezetést. Mint minden meccsen, most is az a csapat lesz a nyerő, amelyik jobban akarja a győzelmet – ennek pedig a Puskásnak kell lennie!