Ahogyan arra számítani lehetett, a hollandok védekeztek magasabban, gyors megindulásaik során rendre csak szabálytalankodni tudtunk ellenük, 10 perc után pedig már villant is az első sárga, Varga Barnabás kapta. Szigorúan védekeztünk, de nem is tehettünk mást. Miénk volt viszont az első helyzet. Szoboszlai rafinált szöglete után (erős lapos lekészítés formájában) volt játékosunk, Sallai lőtt kapufát a 17. percben.

A hangulatra persze nem lehetett panasz (55 ezer magyar a lelátón), a németek elleni súlyos vereség erre a meccsre a múlt homályába veszett. El is kélt a bíztatás, mert a mienk gyakorlatilag visszaszorultak a saját térfelükre, a vendégek nagy labdabirtoklási fölényben futballoztak. (Sajnos emlékezhetünk, mennyi gólt kaptunk a legutóbbi egymás elleni meccseken, most is fel volt adva a lecke.) A 27. percben Reijnders 14 méterről lőtt kapura, vetődve védett Dibusz.

Na, de aztán a 32. percben talpra ugrott a stadion népe, és nem véletlenül. Nikitscher remek labdaszerzése után szépen szöktette Nagy Zsoltot, büszkeségünk pedig parádés ívelést küldött a hosszú oldalon érkező Sallai elé, aki a kapus mellett 3 méterről kapásból a hálóba belsőzött. Vezettünk a favorit ellen. Mekkora laszti volt ez, te Joe! És persze bravó, Sala! A 40. percben nagyot fújhattunk. A hollandok 10 méterről elvégzett közvetett szabadrúgása akadt el Dibuszban.

Hiába a holland fölény, volt tartásunk, és mint fentiek is alátámasztják, oda is értünk az ellenfél kapuja elé. Joék kivédekezték a hátralévő perceket, így előnyből várhattuk a folytatást. A játék képe nem változott, stabil védekezésre volt szükség, amiben nem is vallott szégyent a magyar csapat. Azért többször már a kapusunk sem segíthetett, de a próbálkozásaik célt tévesztettek. Nagy Zsolt is alaposan próbára lett téve Dumfriesék által, de állta a sarat.

A 78. percben volt a legnagyobb szerencsénk, Brobbey tiszta fejest küldött mellé. Na de a túloldalon is volt ám esemény, Van Dijk az üres területre futó Csobothot rúgta fel, és mivel reklamálásért már kapott egy sárgát, ezúttal a piros is villant. Emberelőnybe (is) kerültünk. Ez sajnos egy pontrúgásnál nem sokat ért, a 83. percben a csereként beálló, Puskás Ferencet a válogatottsági sorrendben megelőző Nagy Ádám feje felett átszállt a beadás, Dumfries pedig a kapunkba fejelt. (1–1)

A végén mi nyomtunk, a lefújás előtt még Szoboszlai rúghatott kapura egy szabadrúgást, ám elvétette. Nem baj, végre pontot szereztünk a hollandok ellen. Szép volt fiúk!

Nemzetek Ligája, A-LIGA, 3. Csoport, 3. Forduló, Puskás Aréna
Magyarország–Hollandia 1–1 (1–0)

Vezette: L. Fahndrich (svájci) 

Gól: Sallai (32.), ill. Dumfries (83.)

Sárga: Varga, Fiola ill. Van Dijk

Kiállítva: Van Dijk (79.)

Magyarország: Dibusz – Fiola, Orbán, Dárdai M. (Botka, 46.) – Bolla, Nikitscher, Schäfer, Nagy Zs. – Szoboszlai, Sallai (Csoboth, 65.)– Varga B. (Nagy Á., 79.)

(fotó: Árvai Károly, NS)