Ezúttal a modern kommunikációs folyamatok és a sportpedagógia világába igyekezték elkalauzolni az előadók a többi akadémiáról hozzánk látogató szakembereket.

Az eseményen Liszkai Dezső, akadémiánk igazgatója köszöntötte a jelenlévőket, a moderátori szerepkört pedig Marczinka Tamás, a Labdarúgó Módszertani Központ koordinátora vállalta magára. Az első előadó Szabó László, az Ypsylon Média kommunikációs tanácsadója volt, aki nemrég kommunikációs és médiatréninget tartott akadémiánkon, melyen edzők, illetve egy másik alkalommal utánpótláskorú játékosok vettek részt. A tréningek során szerzett tapasztalatokról szólva a kommunikációs szakember (aki többek közt a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke is) elmondta, hogy igyekeztek felkészíteni a jelentkezőket a nyilvános szereplésekre, így a főleg játékos gyakorlatok során az alanyok felmérhették, mire számíthatnak például egy interjúban feltett váratlan kérdésre, vagy egyéb spontán szituációkra, esetenként idegen nyelven. De egy-egy sima bemutatkozás, vagy egy társ bemutatása alkalmával arra is fény derült, hogy az illető képes-e világosan fogalmazni első látásra egyszerűnek tűnő témákkal kapcsolatban. A tréningek során végig videofelvételek is készültek, melyeket elemzés céljából fel is használtak.

Szabó László azt tartja fontosnak e tréningek során, hogy a gyakorlattól haladjanak az elmélet felé, az egyéni megoldásokkal növelve az önreflexiót, a csoportos megoldások esetén pedig a kohéziót, így keresve a választ olyan kérdésekre, hogy milyen stílust képvisel az adott személy, felismeri-e a saját gátjait, vagy éppen erősségeit. A várt eredmények közé sorolta az önismeret növelését, a saját hang megtalálását és a fejlődés iránti igényt, mint a tudatosabb felkészülés egyik eszközét. A kommunikációs tréningekkel ugyanis – főleg a tapasztalatlanabb játékosok számára – lehetőség nyílik a médiával történő hatékonyabb kapcsolattartásra, vagy épp a hitelesség növelésére, mellyel sztereotípiákat is le lehet bontani. Egyes workshopok arra is jó lehetőséget nyújtanak, hogy a kreativitást felhasználva a fiatalok a közösségi médiát is hasznosítani tudják, ez esetben a kooperáció jelentősége is megnő - mondta a szakember, aki nagyon hasznosnak ítélte az akadémián tartott tréningeket.

A következő előadó Kenyeres András, a Sport Mentál Arzenál E-learning Akadémia trénere volt, aki magát „szellemi edzőként” jellemezte. Online kurzusukat nálunk indították el, szintén azzal a céllal, hogy segítsenek a jó sportolókból még jobb sportolókat faragni, mégpedig a győztes gondolkodás felé terelés útján. Online képzésük animált, játékokkal fűszerezett, figyelembe veszi azt a hangnemet, amire a tinédzserek fogékonyak. A tudáspróbák, ellenőrző feladatok során pedig igyekeznek rávenni a felhasználókat, hogy mentálisan is fejlesszék magukat. Kenyeres András szerint online akadémiájuk tömeges elérést biztosít, de mindenki a saját tempójában haladhat, önálló tervet is készíthet. Később személyes képzésre is lehet sort keríteni. A mentális fejlődésből pedig mindenki profitál, hiszen a sportoló hatékonyabb, magabiztosabb, autonómabb lesz, ezáltal az edző fókuszáltabb játékost kap, kevesebb sportoló morzsolódhat le az egyesületektől, a szülő pedig kiegyensúlyozottabbnak láthatja a gyerekét. Végül a cég képviseletében Ács Imre bemutatta, hogy a kurzus milyen modulokra épül.

Bognár József professzor, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem tanára az edző-játékos kapcsolat rejtelmeibe merülve, az edzői szerep fejlesztési lehetőségeit megvilágítva igyekezett felhívni a figyelmet arra, milyen sorrendet érdemes a célok meghatározásánál kitűzni, illetve, hogy az edző mint katalizátor hogyan tudja a külső (személyi, tárgyi) és belső (testi, pszichés) feltételrendszereket úgy összehangolni, hogy a fejlődés szempontjából eredményt érhessen el. Az edző ugyanis kiemelt szerepben van, fontos a szemlélete, hogy milyen nevelési modellt követ, mennyire kompetens, milyen jó vezető. Mint Bognár professzor kiemelte: az edző és sportoló viszonyában kiemelendő a közelség (tisztelet, bizalom), az egy irányba tartás (elkötelezettség) és egymás kiegészítése (kooperativitás), a sportolónak pedig olyan elvárásai lehetnek (motiválás, stressz oldása, egyéni bánásmód, példamutatás), melyeknek szintén meg kell felelni. Az edző tehát kettős szerepben van, fejlődnie és fejlesztenie kell. De mindenki fejleszthető, így az öröklött és környezeti tényezők mellett lehetőség van az önteremtésre is.

Akadémiánk részéről Kiss Zoltán kollégiumigazgató lépett a pódiumra, hogy a pedagógiai nevelés fontosságáról beszéljen. A korábban edzőként és tanárként is dolgozó előadó hangsúlyozta: nevelési alapelvünk a „kettős karrier”, hogy a képzés mellett a tanulásban is minél messzebbre jusson a növendék. A tehettséggondozás komplex folyamat, személyiségfejlesztéshez pedig tudatos nevelőmunkára van szükség. A gyerek által önként vállalt feladatok, az erkölcsi fejlődés hozzájárulnak ahhoz, hogy az egyéni teljesítményt optimális szintre lehessen emelni, fontosak tehát az értékek és eszmények, a szakmai munka pedig nem nyomhatja el a pedagógiai szerepet. Az oktatás tehát nemcsak eszköz, hanem cél is, példaként felhozva a tragikusan elhunyt háromszoros olimpiai bajnok Benedek Tibort, aki elmondása szerint belső igénytől vezérelve szerette meg a tanulást.

Erőfeszítés nélkül nem megy – emelte ki Kiss Zoltán is, rámutatva, hogy milyen követelményeket kell támasztani, hogy (a jutalmazást sem feledve) elérjük azt, amikor a sportoló már belső motivációként értelmezi a munkát, hozzájárulva saját erkölcsi fejlődéséhez is. Fontos a motivációs környezet is, feladatorientáltnak, egyben énvezéreltnek is kell maradnia a gyereknek, aki a sporttevékenység során (edzés), és azon kívül (iskola) is folyamatos visszajelzéseket kap ezek jelentőségéről. A két terület tehát kölcsönhatásba lép egymással, magasabb fejlettségi szintet eredményezve. Kollégiumunk igazgatója példákat hozott a nemzetközi futball világából is, hogy milyen szignifikáns az oktatás például Németországban (Kai Havertz kihagyta a Levekursen BL-nyolcaddöntőjét egy vizsga miatt, a Bayernnél legalább akkor hangsúlyt fektetnek az iskolai képzésre, mint a szakmaira), vagy Angliában (milyen az elvárt életmód a Southamptonnál, vagy miért kell zöldséget hámozniuk néha ebéd előtt a Liverpool fiataljainak), de említette azt, hogy milyen jelentőséget tulajdonított az emelt szintű oktatásnak volt akadémistánk, Sallai Roland édesapja,  vagy a már a szintén a Bundesligában futballozó Schäfer András családja. Külföldön többek közt Virgil van Dijk, Raphaël Varane vagy éppen Mohamed Szalah vállalt sok áldozatot azért, hogy gyerekkorában futballozhasson, pénzkereset, illetve rengeteg utazás árán – hívta fel a figyelmet Kiss Zoltán, aki a kollégium történetéből pozitív és negatív eredményt hozó példákat is említett (név nélkül) olyan esetekről, amikor szigorú retorziót kellett alkalmazniuk egy-egy akadémista fegyelmi vétsége miatt.

A Módszertani Központ ötödik tematikus napja is egy panelbeszélgetéssel zárult, amikor a nézők kérdezhettek a vendégelőadóktól, további hasznos információkkal gazdagodva a tartalmas nap végén.

Videó az V. Tematikus Napról: