A fizikai felkészültség fontosságának témakörét vettük górcső alá az orvosi és élettani, a rehabilitációs és diagnosztikai, valamint az erőnlét- és edzéselméleti szakmai csoport programján. Az átfogó előadás-sorozat keretein belül megismerkedhettünk az orvosi vizsgálatok, a spiroergometria, a humánbiológiai és a kondicionális mérések, valamint a pályatesztek sajátosságaival.

Marczinka Tamás, a Labdarúgó Módszertani Központ képviselője és dr. Sáfár Sándor sportakadémiákért felelős miniszteri biztos nem hagyományos nyitóbeszéddel, sokkal inkább komplex értékeléssel és a jövőkép felvázolásával indította el második tematikus napunkat.

Dr. Pelle Judit az orvosi vizsgálatokkal kapcsolatos részletekről számolt be, aláhúzva az elsődleges háttérkutatás – mint például az allergia vagy épp a gyógyszerérzékenység felderítésének – és a különböző szűrővizsgálatok fontosságát. Napjainkban kiemelt szerepet kap a Covid-szűrés, a pozitív esetek felismerése prioritásként kezelendő a sportolóknál.

Dömötör Edit a humánbiológiai mérések, azaz a sportantropometria érdekességeit osztotta meg hallgatóságával. Ez a tudományág lényegében a sportolók alkati mutatóit vizsgálja. Előadónk az ISAK-módszer bemutatása során a fiziológiai különbségek figyelembe vételének jelentőségét hangsúlyozta, példaként pedig a Manchester United és Sir Alex Ferguson munkamódszereit említette. Mint a többi területen, itt is fontos a folyamatos szűrés és a nyomon követés, hiszen a fizikai adottságok ismerete nagy segítség lehet az edzőknek, hogy a számára legmegfelelőbb poszton vethessenek be egy adott játékost, mi több, a mutatók birtokában komoly sérülésektől kímélhetjük meg a fiatal sportolókat.

A humánbiológiai előadást Marczinka Tamás az InBody ismertetésével egészítette ki, a testösszetétel-mérés egyfajta alternatívája lehet az antropometriának.

Farkas Dániel a kondicionális tesztek témakörét taglalta. Prezentációjában olyan mérési módszerekről kaphattunk képet, amelyekkel akár a labdarúgásban domináns izomcsoportok hatékonyságát is vizsgálhatják a szakemberek. A Humac, a Nordboard vagy épp a ForceFrame a fejlődés mértékének nyomon követésében, a sérülések utáni rehabilitációban és a csapatedzésbe való visszatérésben egyaránt hasznos lehet.

Ezután a pályatesztek kerültek terítékre. A kondicionális mérések kiegészíthetők olyan feladatokkal, amelyekkel a játékosok a gyakorlatban is találkozhatnak. Így mérhetővé válnak azok az értékek, amelyeket az adott korosztályhoz tartozó standardokkal összevetve megállapítható, az adott labdarúgó hol tart a fejlődésben.

Az előadásokból kiderült: következetességgel és rendszeres mérésekkel jelentős mértékben csökkenthető a sérülések valószínűsége, ám emellett a sportolók legoptimálisabb fejlődési görbéje is maximalizálható.

A nap második felében a gyakorlati bemutatóké volt a főszerep, a hazai labdarúgó-akadémiák szakemberei így testközelből is megismerkedhettek mindazzal, amit az elméleti előadások felvázoltak.